Szeptember 29.-én, vasárnap, gyalogtúrát szerveztünk a Kakastaréjra, amelyre szép számmal gyülekeztek reggel a résztvevők a bányai úti Penny parkolóban. Innen rövid szerveződés után útnak indultunk és a Gutin-hágóig autóztunk, ahol ködös, szeles, hűvös fogadtatásban volt részünk. Autóinkat a parkolóban hagyva kényelmes tempóban elindultunk a klasszikus piros sáv jelzésű útvonalon abban bízva, hogy mire az Ökörmezőre kiérünk, a szél majd elfújja a felhőket, a nap feloszlatja a ködöt és ragyogó napsütésben elénk tárul a Kakastaréj sziklatömbje. Hát nem így történt, mert a szél hozott más felhőket, amik egymással versenyeztek a fejünk fölött és csak időnként maradt le egy-egy, hogy rövid időre átengedje a napsugarakat. Ilyenkor viszont nagyon szép volt az előttünk magasodó Secătura nyugati szikláinak a látványa a ködös, napos őszi tájban. Remek fotókat lehetett készíteni. Időnként pihenőket tartottunk, hogy egymást bevárjuk, mivel a sok kisgyerek miatt nem egyforma tempóban haladt a társaság és hát el is kellett fogyasztani, meg kellett kínálni egymást az otthonról hozott finomságokkal. A csapat egy része úgy döntött, hogy nem mászik ki a sziklákhoz, hanem helyette a piros kereszt jelzést követve megnézi a sziklák lábainál levő Chendroaiei tőzeglápot a területén megmaradt két kis vízfelülettel. Innen is nagyon szép természetfotókat lehet készíteni a tó vizén tükröződő sziklákkal. A csapat nagyobbik része folyatta az utat a csúcs felé. Felérve megcsodáltuk a körülöttünk levő tájat (már amennyire a felhőzet engedte), mindenki elfogyasztotta elemózsiáját és elkészült az elmaradhatatlan csoportkép. Az eredeti terv az volt, hogy innen a Gutin-csúcsra is átmegyünk és onnan a Secaturán keresztül ereszkedünk majd vissza a piros sáv jelzésű útra, de végül ez elmaradt, mivel a gerincen levő sűrű törpefenyves/borókás nagyon nedves volt és vízhatlan ruházat hiányában mindenki átázott volna. Ezért a túravezető úgy döntött, hogy a hagyományos úton térünk vissza. A hegyről leérve újra egyesült a csapat és mire visszaértünk az Ökörmezőre, részben beteljesülni látszott a reggeli álom, ugyanis elcsendesedett a szél és felszállt a köd, így még tartottunk egy hosszabb pihenőt mielőtt visszaereszkedtünk autóinkhoz.
A túrán 74 fő vett részt, ebből 14 gyerek és egy 5 hónapos pocaklakó. Biztonságunkért 5 kutya felelt, közülük is a legveszedelmesebb egy jack russel terrier volt.
Köszönjük Barkász Gábornak a túravezetést, valamint Jánosnak és Botinak, hogy egyben tartották a csapatot.
Fotók:
Márka Réka, Barkász Gábor, Filip Róbert, Vajda Béci, Bartha Botond
Koncz Géza
