Egyik kedvenc téli túránk a Radnai havasokba vezet, a Drágos-völgye felől, melyet több mint 15 éve, december eleje körül szervezünk meg.
18 -an vettünk részt, plusz Szöszi és Mindi kutyák.
Péntek délután 16 órakor rajtoltunk 4 kisautóval Szatmárnémetiből. Úti célunk a 180 km-re, a Radnai lábánál fekvő Majszin település volt. Ide este fél 8-ra érkeztünk meg.
Autóinkat egy ismerős néni udvarán hátrahagyva elindultunk a “Laborator” erdész házhoz, ami egy kutatóállomás volt régen és 1387 méteren fekszik, kb. 2 és ½ óra alatt jutottunk fel sötétben, fejlámpáink fényénél.
Első tenni valónk a kályhákba tűzet rakni, mivel a ház nagyon ki volt hűlve és kint sem volt túl kellemes meleg. Tűzrakás után megvacsoráztunk, melyet beszélgetés és iszogatás követett.
Szombati programunk a Radnai legmagasabb csúcsa a 2303 m magas Köves-havas megmászása.
Utunk első felében a növényzetet tűlevelű erdő alkotta, amit törpefenyők követtek, majd a csúcshoz közeledve ezek is eltünedeztek.
2000m-ig uralkodóan köd fedte a tájat, de e fölött várt az igazán szép kilátás.
A csúcsot 14.30-kor értük el, úgyhogy sietősre fogtuk a csúcs csoki, csúcs szendvics stb.-k elfogyasztását mivel félő volt hogy nem érünk vissza világosban.h
Egy rövidfilm a Szombati túránkról:
[embedyt]https://www.youtube.com/watch?v=UrZdCy7pZqM&feature=youtu.be[/embedyt]
Szállásunkhoz visszaértünk még besötétedés előtt, de az utolsó párszáz méteren igazán mereszteni kellett a szemünket hogy lássunk valamit.
Az estét sütés-főzéssel, társasjátékozással ütöttük el, illetve Nagy Lehel, Mindi kereső kutyájának a tudományából tartott bemutatót.
Vasárnapi napunk lazábbra volt hagyva, hisz az e napi túránk egy pár órás kiruccanás volt egy mára mar eléggé elhanyagolt ösvényen a Rebra csúcs irányába.
Páran úgy döntöttek, hogy ezt kihagyják és inkább a ház közelében lévő sziklás kilátót takarítják meg a benőtt bozóttól, mely a kilátást nagyon zavarta.
A kirándulók csoportja 11 óra magasságában elindult. Erik és Lehel a fejükbe vették, hogy az ösvényre borult fákat elhengerítik az útból… volt dolguk bőven.
Jégbefagyott vízesések, gyönyörű erdők tették igazán széppé ezt a kirándulást is. Egy nagyobb tisztásra érve melyről már közelről be lehetett látni a nagyobb csúcsokat elfogyasztottuk elemózsiánkat és visszafordultunk, hisz tovább az ösvény nagyon be van nőve és néhol követhetetlen is.
Délutánunk, beszélgetéssel, iszogatással, fahasogatással telt. Feldobta a napunkat Tomi és Csabi versenye is, nevezetesen ki áll tovább a jéghideg vízben című viadal … Csabi győzött.
Utolsó itt töltött esténk tábortűz mellett telt, szalonnát és más disznóságokat sütögettünk és népdalokat énekeltünk.
Hétfő reggel miután összecsomagoltunk, elmosogattunk és kitakarítottuk a házat, elmentünk a kilátóhoz, hogy megcsodáljuk az igazi panorámát, melyet a takarító srácoknak is köszönhetünk.
Ezután kissé szomorú szívvel, de elégedetten és feltöltődve elindultunk a völgy felé. Bepakoltunk az autókba, megköszöntük a házigazdáknak a mindig kedves fogadtatást és elindultunk haza. Visó településen a Gabriela nevű, igényes és színvonalas vendéglőben ebédeltünk és elbúcsúztunk egymástól, egy szép túra emlékével.
Résztvevők:
Bottyán Csilla, Csenteri Judit, Márk-Nagy Ágota, Zilahi-Kató Klára, Bartha Botond-Zsolt, Fazekas Lehel, Fehér Tamás, Fórizs-Kiss József, Igli Erik, Kádas Csaba, Kiss Szabolcs, Kurtinecz Leó, Kurtinecz Peti, Nagy Lehel, Nagy Zoltán, Márk-Nagy János, Szabó László, Zilahi Ervin
Klára képei:
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/106386747883518056073/albumid/6087977404657486433?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]
Boti képei:
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/115410744524154269886/albumid/6088710613851277809?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]
