Július 19.-én, szombaton, huszonnégyen gyűltünk össze, hogy egy kirándulás keretében emlékezzünk meg kedves barátunkról és túratársunkról, Barkász Gáborról.
A Luna-forrási parkolóból gyalog mentünk fel a Kis-Kövesre, majd onnan átsétáltunk a Malek sziklákhoz. Itt többen felidéztük sok-sok közös emlékünket és hogy Gábor milyen bölcs és jó ember, tapasztalt túratárs és barát volt. Ezután lánya, Csilla és felesége, Gabriella, valamint tisztelői és barátai jelenlétében visszaadtuk hamvait a teremtő anyatermészetnek, melynek része marad örökre. Mint ahogy mi is visszük magunkkal kedves emlékét, bárhol is járunk a hegyekben, a természetben.
Emléke legyen áldott, nyugodalma békés!
“Kedves Gábor,
Búcsúznak tőled az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti tagjai és úgy gondolom, hogy rajtunk kívül még rengeteg erdélyi és külhoni természetjáró, mindazok, akikkel annyi de annyi időt töltöttél második otthonodban a hegyekben. Rengetegszer voltál túratársunk Erdély gerincein, hegyeink jó ismerőjeként mutattad a csúcsokat, völgyeket, tanítottál minket mindenre.
Mindezeken túl, egyengetted az EKE életét, ott segítettél, ahol tudtál. Ha egy EKE gyűlésen 2 ember vett részt, akkor több mint valószínű az egyik te voltál.
Ha munkáról volt szó és idődből tellett, mindig ott voltál. Önkénteskedtél is sok-sok eseményen, hisz örömet okozott neked másokon segíteni.
A legjobb példa az EKE-hez fűződő viszonyodra az idei EKE vándortábor, ahol betegséged ellenére is sokat segítettél, dolgoztál. Mert ez is éltetett!
Hálásak vagyunk mindazért a sok önfeláldozó munkádért, melyet az Egyesületért és az erdélyi természetjárásért hoztál.
Nem felejtünk Gábor, hisz mikor a hegyeket, természetet fogjuk járni te is mindig ott leszel velünk!”
