Régóta érlelődött bennünk egy kerékpáros honismereti túra ötlete az Erdélyi szigethegységbe, hisz gyönyörű helyeket rejteget. Ezért Október 08 és 11 között össze is hoztuk ezt a kalandot.
Résztvevők: Bartha Botond, Lajtos Arnold, Nagy Lehel, Schramko Zsolt, Vadnay Lajos, Virág Artur és Volfer Károly.
Csütörtök hajnalban indultunk 2 személyautóval melyeken elvittük a kerékpárjainkat Gyaluig. Itt a központban hagyva ezeket elindultunk bringáinkkal. Terv szerint körtúrát csináltunk és így Vasárnap ide térünk vissza.
Az indulás előtti napokon már láttuk, hogy az első nap az időjárás nem lesz túl barátságos hozzánk és így is történt, hisz az egész nap nyakunkba zúduló eső a bőrünk alá is bemászott. Nemhiába a bringás mondás: nincs vízhatlan ruházat csak kicsi eső.
Szállásaink, mindig aznap foglaltuk, hisz nem akartunk nagyon függeni tőle és ebben a formában szabadabbak voltunk.
- nap: Gyalu – Gyálukalului (Poiana Horea) – 65km / 1350m szintemelkedés
- nap: Gyálukalului (Poiana Horea) – Verespatak – 94km – 1152m szintemelkedés
- nap: Verespatak – Torockó – 98km – 1186m szintemelkedés
- nap: Torockó – Gyalu – 49,2 – 450m szintemelkedés
Összesen: 307km – 4138m szintemelkedés
Túránk részletes leírásával nem is untatlak titeket, de azért pár pontban összeszedem ami eszembe jut:
Sok szép tájon tekertünk végig és így kerékpárral sokkal jobban megfigyelhettük:
– Az Erdélyi-szigethegység sok szép legelőjét, erdőjét és vizeit
– Meleg Szamos, Aranyos és a Jára völgyét
– Bélesi tavat, Tarnicai víztározót, Mihoesti víztározót, Pisoaia vízesést
– Topánfalva (Câmpeni) és egyéb bányász települések kommunista épületeit
– Verespatak sok esetben elhanyagolt épületeit, tavait, felszíni bányászatát és varázslatos hangulatát
– Torockói hegységet, Torockó szép házait és környékét.
– Utunkba akadó sok-sok település megannyi épített örökségét
Személy szerint sok pozitívummal tértem haza erről a kirándulásról, hisz az autósok jó része szépen kikerülte csapatunkat, nem éreztük veszélyben magunkat, még a forgalmasabb utakon sem, ugyanakkor mindenki kedves és vendégszerető volt, ha útbaigazításra volt szükségünk, készségesen segítettek.
Annak ellenére nagyon jól haladtunk együtt, hogy nem volt múltunk az együtt tekerésben, nem voltunk egy összeszokott társaság mégis úgy mozogtunk.
Az esti beszélgetések, a feladatok melyeket kirándulásunk alatt megkellett oldanunk és együtt áthidalnunk igazi csapattá kovácsolt minket kirándulás végére.
Egy szó mint száz egy élménydús bringatúrán vagyunk túl Erdély egyik csodás részén és már a következő meghódítandó tájon törjük a fejünk.
u.i – köszönet Bartalis Laci jó ismerősömnek aki ezt az útvonalat bejárta nyáron és többször nyújtott telefonos segítséget
Útvonalunk:
